TAIZÉDe a végtelenül irgalmas Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy Krisztussal életre keltett minket, bűneinkben halottakat is – így kegyelemből kaptátok a megváltást; feltámasztott minket, és Krisztus Jézusban a mennyeiek közé helyezett minket, hogy az eljövendő korokban Jézus Krisztusban kinyilvánítsa kegyelmének túláradó bőségét, hozzánk való jóságából. Kegyelemből részesültetek a megváltásban, a hit által, ez tehát nem a magatok érdeme, hanem Isten ajándéka. Nem tetteiteknek köszönhetitek, hogy senki se dicsekedhessék. Az ő alkotása vagyunk: Krisztus Jézusban jótettekre teremtett minket; ezeket az Isten előre elrendelte, hogy bennük éljünk.
Az Efezusiaknak írt levél szerzője Isten szeretetének ajándékát hirdeti és ünnepli. Annak ellenére, hogy „bűneinkben halottak" voltunk”, „kegyelemből kaptuk a megváltást” (Ef. 2,5). Szent Pál számára a kegyelem a keresztény élet alapja. A megváltás Isten ajándéka. Nem úgy kapjuk, mint a jól elvégzett munka után járó fizetséget. A megváltásban azért részesültünk, mert Isten bővelkedik az irgalomban és gyengédségben, és mert „Isten csak szeretni tud” (Ninivei Szent Izsák, 7. század).
Az Ószövetségben az egyik próféta - Izajás - jól értette azt, hogy Isten feltétel nélkül szereti a népét. A húsvéti vigília idején, minden évben felolvasunk egy szakaszt, amelyben Izajás próféta így szól a népéhez: „Ti szomjazók, gyertek a vizekre mind, és bár nincsen pénzetek, siessetek ide! Vegyetek ingyen gabonát és egyetek, vegyetek pénz nélkül bort és tejet.(...)” (Izajás 55,1-11).
Az Újszövetségben ez a szeretet egy személyben testesül meg: Jézus Krisztusban. Jézus soha nem mondta ki a kegyelem szót, de cselekedetei és szavai, megbocsátása és életének odaajándékozása megmutatta nekünk szeretetének mélységét. Jézus meghívott minket arra, hogy úgy éljünk, ahogyan ő tette. Isten szeretetének ingyenes ajándéka nem tesz bennünket passzívvá. Ez a szeretet „életre kelt minket” (Ef. 2,5) és képessé tesz arra, hogy merjük odaadni az életünket másokért. Ekkor csoda történhet a létezésünkben: elkezdünk úgy szeretni, ahogyan Isten szeretett minket. Sőt, mi több: Isten kezd el szeretni bennünk. „Az ő alkotása vagyunk: Krisztus Jézusban jótettekre teremtett minket; ezeket az Isten előre elrendelte, hogy bennük éljünk” (Ef. 2,10).
Mikor éltem át a feltétel nélküli szeretetet az életemben? Hogyan hatott rám vagy változtatta meg az életemet ez a tapasztalat?
Milyen más bibliai szakasz, Jézusnak mely szavai vagy cselekedetei segítenek megértenem az Efezusiaknak írt levél szavait: „kegyelemből kaptátok a megváltást”, Isten szeretetének ingyenes ajándéka által?