magyar

TAIZÉ

2018. december 28., péntek

 

2018. december 28., péntek

Nagy öröm megkezdeni ma este a mi Európai találkozónkat ebben a városban, Madridban! Hogy ide jöjjetek, néhányatoknak nagyon hosszú utazást kellett megtennie. Madrid városa, egyházközségei, és sok más vallásos közösség, sőt még egyedülálló emberek is vendégül látnak minket. Mondjunk nekik, most azonnal, nagy köszönetet ezért a nagylelkűségért.

A nekünk felajánlott vendégszeretet megérinti a szívünket. Minden esztendőben, most már több mint negyven éve, hála a bizalom világméretű zarándoklata találkozóinak, megtapasztaljuk, hogy ez a vendégszeretet az öröm forrása.

„Ne feledkezzünk meg a vendégszeretetről!” Ezt a felhívást szeretnénk elmélyíteni ezekben a napokban és a következő év folyamán, Taizében és máshol is. A találkozó füzetében öt ajánlást találtok 2019-RE, amelyek utakat nyitnak a gondolkodásra és a cselekvésre.

Ebben az évben kivételes vendégszeretetet tapasztaltunk. Augusztusban, kétezer fiatal Ázsia minden részéből, és más kontinensekről is, találkozóra jött össze Hong Kongban. Hétszáz fiatal jöhetett az anyaországból, Kínából.

Néhány hónapja ugyanezt a vendégszeretet fedeztük fel az ukrajnai Lembergben. Az ország minden keresztény felekezetéből származó fiatalok fogadták a máshonnan érkezőket, és gyűltek össze közös imádságra.

Ezek a remény jelei voltak: jelek, hogy a fiatalabb nemzedékek képesek előkészíteni az emberiség jövőjét, amit az együttműködés és nem a versengés jellemez.

A vendégszeretet közel hoz egymáshoz, túllép velünk a különbségeken és még a megosztottságokon is, amelyek keresztények, vallások, hívők és nemhívők között, különféle életstílusok és politikai vélemények között léteznek. Persze a vendégszeretet ezeket a különbségeket nem törli el, hanem segít abban, hogy más fényben lássuk őket: képessé tesz minket a meghallgatásra és a párbeszédre.

A vendégszeretet alapvető érték minden ember számára. Mindegyikünk törékeny kisbabaként születik a világra, akinek életéhez szüksége van befogadó szeretetre, és ez az alapvető tapasztalat utolsó leheletünkig rajtunk hagyja nyomát.

A vendégszeretet választásának motivációja abban a hitben rejtőzik, hogy saját életünket ajándékba kaptuk. És ez a meggyőződés táplálja hitünket. Most olvastuk a Biblia első fejezetét. Ez a nagyszerű költői kép, ami meglehetősen titokzatos, arra hív, hogy próbáljuk megérteni: mindaz, ami létezik, ajándék. Az égbolt és a föld, az óceán, a sötétség, a fény – minden Istentől származik. És mindenben, ami létezik, Isten jelen van leheletével, az ő Szentlelkével.

Igen, életem ajándék, amit kaptam. És a többi ember is, különféle módon, számomra ajándék. Saját önazonosságom a másokkal való kapcsolataimon keresztül épül. És természetes, hogy a másik mindig különbözik tőlem, nem fogok mindent megérteni a másikból, és kétségtelen, hogy nem tudok vele mindent megosztani.

Befogadni a másikat feltételezi, hogy elfogadom a korlátokat, a sajátomat és a másokét is. A másik befogadása együtt jár a megkülönböztetéssel. De ez soha nem válhat ürüggyé ahhoz, hogy bezárkózzunk, ezzel félelmet keltve a másikban – félelmet, ami úgyis ott van mindannyiunkban.

A vendégszeretet csodálatos témájával kapcsolatos néhány gondolatot hallottatok. Holnap délelőtt a kiscsoportokban elolvassátok az első két javaslatot. Ezek célja, hogy segítsenek hitünk elmélyítésében, hogy eljussunk a bizalomra, felismerve Isten mindig előbb fogad bennünket, és hogy életünkben Krisztus jelenvalóvá lehessen. Keressünk hát, keressünk ezekben a napokban, és találni fogunk.