Alois testvér 2017

Az európai kontinens egységesülése felé

Jussunk túl a félelmeinken a menekültkérdésben!

A Taizéi közösség 2016 decemberének végén Rigában rendezett találkozója szerte Európából (1) vonzott fiatalokat. Az Európai Unió országaiból éppúgy érkeztek, mint az e közösséghez nem tartozó országokból. A résztvevők a testvériség tapasztalatára tettek szert, amely képes az egész kontinenset egyesíteni.

Ez az északi találkozó lehetővé tette a más területekről érkező résztvevők számára, hogy felfedezzék Európa balti vonásait, a népek gazdagon változatos palettájának egyik színét. Minden népnek saját története van, saját hagyományokkal és egyedi jellemzőkkel.

A béke megőrzése úgy lehetséges, hogy a lelkiismeret határait szélesre tágítjuk, amelyben a kontinens minden népe közötti szolidaritás eszméje megerősödhet. A kapcsolatok, a megosztás, az együttműködés alapvető fontosságúak.

A kontinens egységének építése csak az országok közötti aktívabb párbeszéddel, egymás értőbb meghallgatásával lehetséges: az Európai Unió tagországai és az azon kívül lévő országok között, a nyugat - európai és a közép -, illetve kelet - európai országok között, az északi és déli országok között. Minden országnak, legyen kicsi vagy nagy, joga van hallatnia hangját és felmutatnia egyediségét. Igyekeznünk kell belülről érteni mások lelkiismeretét, hogy a néha széttartó magatartásmódokat jobban megértsük, és reakcióinkat ne csupán az érzelmek motiválják.

Az európai emberek fel tudnák-e fedezni, hogy közös gyökereik sokkal mélyebbek, mint különbözőségeik?

Európa a II. világháború után megérlelte magában a kiengesztelődés lelkületét, aztán a berlini fal leomlásával az új egység útjait kezdte keresni. Sok fiatal úgy értékeli, hogy Európa nem tud tovább épülni, ha nem mélyíti el a testvériség eszméjét. Nemcsak egy egységesebb Európára vágyakoznak, hanem arra is, hogy nyitottabb legyen a többi kontinensre, és szolidáris azokkal a népekkel, amelyeket a legnagyobb megpróbáltatások sújtanak.

Világszerte asszonyok, férfiak és gyerekek kénytelenek elhagyni szülőföldjüket. Gyötrelmes helyzetük miatt indulnak útnak, és szorongatottságukban nem tartják vissza őket a támasztott akadályok sem. A gazdag országok félelem motiválta tüntetései nem tántorítják el őket attól, hogy elhagyják hazájukat, ahol elviselhetetlen szenvedésben van részük.

Sokan így vélekednek: „Nem tudunk mindenkit befogadni.” Mások ezzel ellentétben azt gondolják, hogy a népvándorlás, melynek tanúi vagyunk elkerülhetetlen, hiszen az elviselhetetlen élethelyzetek következménye. A népvándorlás szabályozása legitim és szükséges. De ellene mond az emberiesség követelményének, hogy a menekültek ki vannak szolgáltatva az embercsempészeknek, ami akár az életükbe is kerülhet!

Lehetetlen elhárítani a gazdag országok részfelelősségét az okozott történelmi sebekért és a környezeti egyenlőtlenségek kialakulásért; ezek az okok idézték és idézik elő a hatalmas migrációt Afrikából, a Közép-Keletről, Közép-Amerikából és máshonnan. Egyes gazdag országok politikai és gazdasági döntései más területek számára az instabilitás forrását jelentik. A nyugati társadalmaknak túl kellene jutniuk az idegentől, a kultúrák különbözőségétől való félelmen, és meg kellene kezdeniük együtt megrajzolni új arculatukat, amelyet egyébként a migráció máris ad nekik. Miközben tényleges nehézségeket jelent a menekültek érkezése, ugyanakkor esély is lehet arra, hogy nagyobb nyitottságra és szolidaritásra ösztönözze Európát.

Vannak helyek, ahol az érkezők olyan sokan vannak, hogy meghaladják a helyiek lehetőségeit és energiáját, és ez érthető: mivel az európai országok még nem képesek együttesen szerepet vállalni, túl nagy teher hárul rájuk. De sokan nagylelkűen segítenek, és arra a tapasztalatra tesznek szert, hogy a személyes kapcsolat gyakran a szép, kölcsönös testvériség kovásza.

A személyes kapcsolatoknál semmi sem értékesebb. Ez igaz nevezetesen az iszlámmal kapcsolatban is! Muzulmánok és keresztények kereshetik együtt a béke melletti elköteleződés formáit, felléphetnek együtt az „Isten nevében” elkövetettnek mondott erőszakkal szemben. Assisi Szent Ferenc attól a vágytól hajtva, hogy hozzájáruljon a békéhez, nem habozott találkozni az egyiptomi szultánnal immár 800 esztendeje. Teréz anya pedig a legszegényebbeknek szentelte életét, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.

Az elszigetelődést választó országoknak nincs jövőjük. Az európai emberek között éppúgy, mint a menekültekkel való viszonyban a testvériség választása az egyetlen út a béke előmozdítására.


(1) 2016. december 28. és 2017. január 1. között a kontinens minden részéről érkeztek katolikus, ortodox és protestáns fiatalok Lettország fővárosába, Rigába, hogy részt vegyenek a Taizéi Közösség által szervezett 39. Európai találkozón. Január 2-án az összejövetel Tallinban (Észtország) és Vilnius-ban (Litvánia) folytatódott. Mindez része volt a „a bizalom zarándoklatának”, amit Taizé indított útjára sok évvel ezelőtt.

Printed from: http://www.taize.fr/hu_article21591.html - 19 August 2019
Copyright © 2019 - Ateliers et Presses de Taizé, Taizé Community, 71250 France